Olimpiai bajnok a Szily utcából
.
| Rajczy Imre, az egyetlen szombathelyi születésû olimpiai bajnok 100 éve, 1911. november 8-án született a Szily János utca 22. számú házban. Rasztovich Gyula gyakorló ügyvéd és Kálcis Irén gyermeke a premontrei rend intézetébe járt gimnáziumba. Tizenöt éves korában kezdett vívni. Érettségi után, a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult jogot,1935-ben doktorált. Aktívan részt vett a diákegyesületek életében, tíz éven át a Magyar Nemzeti Diákszövetség vezértitkára volt. Elnöke volt a Magyar Fôiskolai Sportszövetségnek, és 1934-ben a Nemzetközi Fôiskolások Világszövetségében a sportosztály vezetôje lett. A MOB-ban, mint titkár mûködött. 1936-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, a fogalmazói karban kapott beosztást. 1943-tól miniszteri titkárként szolgált 1944 ôszéig. . | - |  |
Korai sikerek
Budapestre kerülve a BEAC tagja lett, ahol Gerentsér László vívótanár vezetése alatt kezdett versenyezni. 1934-ben bekerült a magyar válogatottba, Varsóban a csapat tagjaként, 23 évesen Európa- bajnok lett. 24-szer volt a válogatott kardcsapat tagja, ez alatt minden versenyt megnyert a csapattal. 1935-ben Budapesten rendezték a fôiskolai világbajnokságot. Rajczy három szinten is remekelt! Mint a vb fôrendezôje, sikerrel irányította a versengést, s emellett mind a kardverseny egyéni, mind a csapatverseny eredményhirdetésekor a dobogó legfelsô fokára állhatott. Szintén ez évben a lausanne-i Eb csodálatos magyar sikert hozott. A kard nyolcas döntôjébe öt magyar jutott. A végeredmény: 1. Gerevich; 2. Rajczy; 3. Rajcsányi. Ezzel a teljesítményével biztosította a helyét a berlini olimpiai csapatban.
Bajnokság Berlinben
1936-ban a berlini olimpiai játékokon a kardcsapatok döntôjébe a két nagy vívónemzet, az olasz és a magyar jutott. Az olaszok: Gaudini, Masciotta, Pinton, Marzi, a mieink Kabos, Gerevich, Rajcsányi, Rajczy összeállításban léptek a pástra. A nagy rivális kezdett jobban, négyszer is vezetést szerzett, ám mindig sikerült egyenlíteni. Azután az olaszok elhúztak, de Kabos visszahozta a reményt a Marzi elleni egyórás (!) asszóban. Ezt követôen zsinórban szereztük gyôzelmeinket, 8:6-os állásnál Rajczy Imre következett Masciotta ellen. Idézzük fel a kortárs visszaemlékezését: „Rajczy az olasz Masciotta ellen feltartóztathatatlanul szerezte a kilencedik magyar gyôzelmet, hogy vele a magyar kardvívás újabb olimpiai sikerét érje el. Rajczy arcán lángol az öröm, mikor sisakját lekapja. Masciotta pillanatra habozik, de a bíróság elnökének intésére ellenfele, legyôzôje keze után nyúl. A nézôtéren pedig elemi erôvel harsog a huj, huj, hajrá, tombol az ünneplés”.
Bajnokság Berlinben
1936-ban a berlini olimpiai játékokon a kardcsapatok döntôjébe a két nagy vívónemzet, az olasz és a magyar jutott. Az olaszok: Gaudini, Masciotta, Pinton, Marzi, a mieink Kabos, Gerevich, Rajcsányi, Rajczy összeállításban léptek a pástra. A nagy rivális kezdett jobban, négyszer is vezetést szerzett, ám mindig sikerült egyenlíteni. Azután az olaszok elhúztak, de Kabos visszahozta a reményt a Marzi elleni egyórás (!) asszóban. Ezt követôen zsinórban szereztük gyôzelmeinket, 8:6-os állásnál Rajczy Imre következett Masciotta ellen. Idézzük fel a kortárs visszaemlékezését: „Rajczy az olasz Masciotta ellen feltartóztathatatlanul szerezte a kilencedik magyar gyôzelmet, hogy vele a magyar kardvívás újabb olimpiai sikerét érje el. Rajczy arcán lángol az öröm, mikor sisakját lekapja. Masciotta pillanatra habozik, de a bíróság elnökének intésére ellenfele, legyôzôje keze után nyúl. A nézôtéren pedig elemi erôvel harsog a huj, huj, hajrá, tombol az ünneplés”.
1937-ben minden sikerült Rajczynak! San Remóban az Aranykard-verseny gyôztese, ez évben ô volt a világranglista- vezetô. Megnyerte a magyar bajnokságot, a csapattal Párizsban világbajnokságot nyertek, a döntôben az örök rivális olaszokat verve. Egyéniben, a bombaerôs mezônyben Rajczy 8. helyet szerzett. 26 éves korára minden álma valóra vált: Európa-, világ- és olimpiai bajnok lett. Több magas kitüntetés birtokosa volt. Megkapta a Pázmány Péter Egyetem díszgyûrûjét, a Lovagkeresztet, a Signum Laudist, a Toldi arany- és ezüstérmet. Ezenkívül francia, német, olasz és bolgár kitüntetéseket is kapott. A háború végén nem lehetett maradása. A hatalom rossz szemmel nézte, hogy minisztériumi köztisztviselô volt a Horthy-érában.
Távol – idegenben
1945-ben feleségével és két gyermekével elhagyta Magyarországot, Argentínában telepedett le. Buenos Airesben tíz éven át az argentin válogatott edzôje volt. Az 1951-es Pánamerikai Játékok rendezésében is tevékenyen részt vállalt, 1955-tôl az Argentin Olimpiai Bizottság titkára, a melbourne-i olimpián a hivatalos delegáció tagjaként volt jelen. 1956-ban magyar társakkal céget alapított, amely motorkerékpár-, majd késôbb kisautógyártással és -eladással foglalkozott. 1966-ig kereskedelmi igazgatóként irányította a céget, ekkor egészségügyi okok miatt lemondott. Elkötelezetten kiállt minden magyar ügyért, egyik alapítója a Centro Hungarónak, majd elnöke a Hungaria klub vívó szakosztályának. 1978. március 31-én, 67 éves korában hunyt el. Magyarországon évtizedekig elhallgatták nevét. A Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományôrzô Egyesület 2001-ben, halálának 23. évfordulóján Argentínában élô fia, Amerigo Rajczy jelenlétében, szülôházán emléktáblát állított tiszteletére. Az idén tavasszal pedig Szombathely önkormányzata utcát nevezett el az egyetlen szombathelyi olimpiai bajnokról.
Horváth Vilmos
.
Forrás: SaFo(Savaria Fórum)
.
