. . ......................... TÓTH ÁRPÁD: ESTI SZONETT. Mint nyugvó úrnőt piperéz remegve A néger rabnő lágy s illatos ujja, Úgy szépíti a lankadt tájat újra A setét ujjú, alázatos este.. Bús rableány! ki kékszínűre fested A fák kontyát, s a holdnak hervadt arcát…