A feketék fehér királya
.
Kutatott és otthonra lelt Afrikában
.
Állt egy ház a XIX. századi Szombathely egyik utcájában (mai Kossuth Lajos utca), ahol az olasz Zanelli fûszeres árulta portékáit a város lakóinak. Helyét emléktábla jelöli ma, de nem a talján kereskedõ miatt, hanem az 1818. november 13-án történtek okán. Itt született Magyar László Afrika-kutató.
.
| . | A fûszeres szolgálója, Horváth Anna e napon fiút szült, s mivel „apja ismeretlen” státusban jött a világra, édesanyja után a Horváth László nevet kapta. A csecsemõ korán árva maradt, nevelését anyai nagyanyjára bízták, ám felbukkant a gyermek apja is, Magyar Imre (a keszthelyi fõiskola tanára volt), aki magával vitte fiát Dunaföldvárra, hogy ott élõ özvegy anyjánál helyezze el. László folyton egy távoli vidékrõl álmodozott, miközben csak Kalocsáig juthatott, ahol a gimnáziumi éveit töltötte. Késõbb Magyar Imre a nevére íratta a fiút, a család azonban sosem fogadta be, s talán ez is indította arra, hogy (immár Magyar László néven) a fiumei Tengerész Akadémiára menjen. |
A világ tengereit járta, amikor Argentína államelnöke tiszteket toborzott Uruguay elleni háborújához: Magyar László a flottahadnagyi rang mellett az argentin állampolgársághoz is hozzájutott.
.
Úti cél: a Kongó vidéke
.Fogságba esett, késõbb egy szegénynegyedben kellett tengõdnie, ahonnan csak egy kiutat látott: tudományos munkába akart kezdeni. Az inkák hajdani birodalmába szeretett volna eljutni, azt tervezte, hogy feltérképezi az Amazonas folyását, összegyûjti és leírja az õsi indián kultúrák emlékeit.
 | . | Birtokában volt majdnem mindennek (földrajzi ismeretek, bennszülöttek nyelve, spanyol, portugál, angol nyelv ismerete), amire szüksége lehetett, csak pénze nem volt. Kidolgozta a kutatás tervét, és 1846- ban postára adta a Magyar Tudós Társaság címére, de a dél-amerikai túra anyagi támogatását elutasították. Nem ismerték fel a kutatási tervben rejlõ értékeket (ez tekinthetõ az elsõ magyar nyelvû történeti forrásnak a témában), inkább irattárba helyezték. |
Magyar László feladta Dél-Amerikával kapcsolatos álmait, és (mivel megtudta, hogy Kalabár állam ura európai tengerésztiszteket keres) hajóra szállt Fekete-Afrika felé. Itt már a „Fekete Fenség” (bizonyos Trudodati Dalaber Almanzor) beszélte rá az Alsó- Kongó vidékének kutatására, de õ már pénzt is adott hozzá.
.
Rabszolgák élete, magyarul
.
1848-tól írt feljegyzései hiteles és bõséges adatokkal szolgáltak a környéken élõ népek szokásairól, életmódjáról, gazdaságáról. Az útinapló részletesen foglalkozott a rabszolga- kereskedelemmel is: leírta az Újvilág felé tartó „szállítmányokat”, majd az angol gyarmatosítók által hozott rabszolga-kiviteli tilalmat.
 | . | Utóbbi miatt még inkább felszökött az áruk (hisz sok ültetvény munkás nélkül maradt), ezért beindult az afrikai „rabszolgatermelõ” mechanizmus. Mindenki azon dolgozott (bíróságok, intézmények), hogy minél több „élõ árut” tudjanak eladni, bármit tettek az emberek (például késtek az adófizetéssel), ez a sors lett a büntetésük, sokszor az egész családé. S mivel csak a legerõsebbeket vásárolták fel, |
tömegével maradtak felesleges rabszolgák, akik kínjukban fosztogatni, öldökölni kezdtek. Így aztán, már a közbiztonság érdekében, leöldösték õket, teljes volt tehát a káosz Afrikában. Magyar László eme hiteles leírását magyar nyelven vetette papírra, csakis emiatt nem vált a korszak egyetemes történelmének meghatározó forrásává.
.
Esküvõ egy fekete hercegnõvel
1849-ben Bihé országban folytatta expedícióit. Tolmácsa úgy köszönte meg a megtiszteltetést, hogy fehér embert szolgálhat, hogy saját fiaként fogadta be Magyar Lászlót a családjába. Nem sokkal késõbb a bihéi uralkodó feleségül ajánlotta neki egyik lányát, a 14 éves Ina- Kullu-Ozoro hercegnõt. Vívódott, de elfogadta a felajánlást (fiai is születtek), és nem is járt rosszul.
 | . | Elöljáróvá lépett elõ, ráadásul Ozoro hercegnõvel háromszáz elefántvadász is érkezett, így expedícióinak védelme is megoldódott. Utóbb úgy értékelte a változásokat, hogy semmilyen európai anyagi támogatással nem tudott volna nagyobb területet bejárni, mint így, a különös módon érkezett segítséggel. 1850 és 1864 között kilenc kutatóutat tett, amellyel tizenhét királyságot látogatott meg, többségében olyanokat, amelyek környékén még nem járt fehér ember. Összesen másfél millió négyzetkilométert kutatott fel, a területrõl térképeket, társadalmi leírásokat készített. 1857-ben minderrõl kéziratot küldött haza, az Akadémiának. Élete utolsó évtizedében apjától kért pénzt, hogy végre hazautazhasson, de az levélben csak annyit írt: itthon olyan nyomorúságos a helyzet, hogy esztelenség volna hazatérnie. |
(Késõbb kiderült, apja azért nem várta haza Lászlót, mert már hat másik gyermeke volt, és az Afrika-utazót ki akarta hagyni a családi örökösödésbõl. Végrendeletébõl ki is zárta.) Még egy levél érkezett: a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjai közé választotta, és kiadta a könyvét.
Nyomtalanul a világ végén
Utolsó éveiben még megfejtette a kilombó települések (a szökött rabszolgák rejtett felderítetlen. szálláshelyeinek) titkát. Õk voltak azok, akik emberi életre majdnem alkalmatlan vidékeket választottak lakhelyül. Életmódjukból és tömegükbõl fakadóan jórészt õk konzerválták Afrika elmaradottságát hosszú idõre.
Magyar László 1864-ben halt meg Ponto do Cujo közelében, de itthon még sokáig nem tûnt fel senkinek, hogy nem küldi a kéziratokat. 1868-ban kutatni kezdték hollétét, és 1872-ben kiderült, hogy Magyar László már rég nem él, irodalmi hagyatéka (könyvek, leírások) pedig odaveszett egy tûzben. Késõbb ezt szakértõk cáfolták. A szombathelyi Afrika-kutató halálának körülményei máig tisztázatlanok, nyughelye felderíthetetlen.
Magyar László 1864-ben halt meg Ponto do Cujo közelében, de itthon még sokáig nem tûnt fel senkinek, hogy nem küldi a kéziratokat. 1868-ban kutatni kezdték hollétét, és 1872-ben kiderült, hogy Magyar László már rég nem él, irodalmi hagyatéka (könyvek, leírások) pedig odaveszett egy tûzben. Késõbb ezt szakértõk cáfolták. A szombathelyi Afrika-kutató halálának körülményei máig tisztázatlanok, nyughelye felderíthetetlen.
szerk.: hhá
Forrás: Krizsán László - Magyar lászló nyomában. Terbess Ázsia E-tár
Forrás: ***SaFo (Savaria Fórum)*pdf ***
.
