Április 24. György nap
.
.
Sárkányölő Szent György napja.
A tavaszi kultikus tisztálkodás és megújítás részeként a legények kitisztították a határbeli forráskutakat, hogy egész nyáron jó vizük legyen. (Bálint Sándor)
A néphagyomány szerint Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok legelőre hajtásának első napja, s a termés megjóslása is ehhez a naphoz fűződik. Gonoszjáró nap is, a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tűztek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal sütöttek kenyeret, és más mágikus praktikákat végeztek.
Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. A legenda szerint legyőzött egy sárkányt, amely addig naponta egy ember életét követelte. E tette később számos műalkotás alapjául szolgált.
A 303 körül vértanúhalált halt kis-ázsiai születésű katona a keleti kereszténységben a katonák és a földművelők védőszentje. Hozzá fohászkodtak a pestisben, leprában és szifiliszben szenvedők.
Magyar vonatkozása, hogy a szent korona alsó, ún. bizánci részén György képe látható. Az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna ezt egy századdal megelőzve, a X. századtól hirdette a magyar György-kultuszt a középkorban. I. István király a bolgárok elleni hadjáratából Szent György ereklyéivel tért haza.
http://www.veg.hu/viewtopic.php?p=2120
.
