LGT - A kötéltáncos álma
.
. . . | Olyan könnyű fenn a lépte egy szál kötélen Olyan, mintha sosem félne egy szál kötélen Dobpergésben sápadt arcok bámulják őt, csak őt, őt, őt Olyan nehéz lenn az álom, ólom a súlya Köteleket fon a mából, ólom a súlya Félelmének lázrózsái szétnyílnak már, már, már, már Ha felébred, álmát látja távoli fényben Ha elalszik, élet várja távoli mélyben Kötéltáncot jár közöttük, míg rosszul lép, lép, lép, lép, lép, lép | ||
Adamis Anna | . | Barta Tamás |
.
.