.
.
.
Konfuciusz mondásai
 | . | Konfuciusz nevét mindenki ismeri, de kevesen tudják ki volt ő. Kongzi (hagyományosan Kong Qiu), azaz Kong mester i. e. 551-től 479-ig élt, mai tudásunk szerint ő maga nem írt le egy sort sem, követői őrizték meg mondásait, amit a II. században állítottak össze 3 különböző szöveg alapján, ez a Lunyu, (Lunjü) magyarul Beszélgetések és mondások. Konfuciusz Lu államban született, több egykori kínai fejedelemségben megforult élete során, több uralkodónak is adott tanácsokat, később iskolát alapított. Több hivatalt is vállalt, Lu állam igazságügyminisztere is volt egy ideig, amíg rendíthetetlensége okán össze nem különbözött a korabeli hatalmasságokkal, ezért önkéntes száműzetésbe vonult más fejedelemségekbe. 13 év múltán visszatért hazájába és ott is hunyt el. A konfucianizmus nem csak a kínai életforma, morál és etika alapja lett, hanem jelentősen befolyásolta a többi távol-keleti ország kultúráját is. A róla készült nagyszabású történelmi filmet az idén mutatták be - hozzánk ez sem jutott el -, a Konfuciusz életéről szóló filmről egy posztal feljebb lehet olvasni. |
Idézetek a Beszélgetések és mondásokból:
.
Ce-kung megkérdezte mondván: "Van-e olyan egyetlen szó, amelyet az ember egész életében követhet?" A mester így felelt: "Hát nem ilyen szó a kölcsönösség (su)? Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek."
A mester mondotta: "Ha hibázol és nem javítod ki, akkor követed el igazán a hibát."
A mester mondotta: "Csupán a legbölcsebb és a legostobább ember nem változik."
K'ung-ce mondotta: "Akivel a tudás vele születik, az a legmagasabb rendű ember. Aki a tudást tanulással szerzi meg, az másodiknak következik. Aki ostoba, de tanul, az harmadiknak következik. Aki pedig ostoba és nem is tanul, az bizony a legalacsonyabb rendű ember."
Ju mester(1) mondotta: "Ami az embereket illeti, nagyon kevesen vannak olyanok, akik szülőtisztelők (hiao) és testvérszeretők (ti) ugyan, de a feljebbvalókkal (sang) mégis ellenkezni szeretnének. Olyan ember pedig, aki a feljebbvalókkal ellenkezni nem szeret, de zavargásokat (luan) támasztani igen, egyáltalában nincsen. A nemes (kün-ce) gondosan ügyel a dolgok alapjára (pen). Ha az alap áll, akkor megéled az erény (tao). Márpedig a szülők tisztelete (hiao) és a testvériesség (ti) az emberség (zsen) alapja."
A mester mondotta: "A fiatal ember otthon tisztelje a szüleit (hiao), házon kívül tisztelje az idősebbeket (ti), legyen figyelmes és szavahihető, szeresse a sokaságot (csung), de bizalmas viszonyban legyen az emberségesekkel (zsen). Ha így cselekszik, és még marad ereje, akkor azt tudományokra és elméjének ékesítésére (hio wen) fordíthatja."
A mester mondotta: "Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani (a büntetést), de a szégyent nem fogja ismerni. Ha az erénnyel (tö) kormányozzák és a szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent és mindig egyenes lesz."
A mester mondotta: "Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes."
A mester mondotta: "Az emberek hibái mindig megfelelnek annak a körnek (tang), amelybe tartoznak. Ha megnézem valakinek a hibáit, abból megtudom, emberséges-e."
A mester mondotta: "Aki minden cselekedetével a hasznot hajhássza, arra sokan megharagszanak."
A mester mondotta: "Szegénynek lenni és nem elégedetlenkedni: nehéz. Gazdagnak lenni és nem dölyfösködni: könnyű."
A mester mondotta: "Aki sokat kíván önmagától, de keveset másoktól, az távoltartja magától az elégedetlenséget."
A mester mondotta: "Amit a nemes ember keres, az önmagában van; amit azonban a közönséges ember keres, másokban van."
A mester mondotta: "A nemes ember magabiztos, de nem veszekedik; társulni kész (k'ün), de nem pártoskodó (tang)."
A mester mondotta: "A néppel el lehet érni, hogy a helyes utat kövesse, de nem lehet elérni, hogy meg is értse azt."
"Ha a szavak nem felelnek meg (a dolgoknak), akkor a tettek (v. szolgálatok) nem sikerülnek. Ha a tettek nem sikerülnek, akkor az illem és harmónia (li jo) nem virágzik. Ha az illem és harmónia nem virágzik, akkor a különböző tüntetések nem arányosak (a bűnökkel). Ha pedig a büntetések nem arányosak, akkor a nép azt sem tudja, hogyan mozgassa kezét és lábát. - Ezért a nemes ember olyan neveket ad (a dolgoknak), hogy azokat mindig mondani [helyesen használni] is lehessen, és kimondva őket, mindig (nekik megfelelően) cselekedni lehessen. A nemes ember beszédében semmi helytelennek nem szabad lennie."
A mester mondotta: "Ha (az uralkodó) maga helyesen [példamutatóan] viselkedik, akkor parancsolnia sem kell, megy minden a maga útján. Ha azonban ő maga nem példamutató, akkor hiába ad ki parancsokat, azokat nem követik."
A mester mondotta: " Ha száz esztendeig csupa erényes ember kormányozná a fejedelemséget, át tudná formálni még a leggonoszabb embereket is, és lemondhatnának a halálbüntetésről. Milyen igaz ez a mondás!"
,
Forrás: ***Kínablog***
.
