| ............. |  | Balogh József: Társtalan . Megtörténhet velünk minden, neked adnám csöndem, ingem, s szavaimmal kínálnálak, de időnktől fosztva látlak. . Várok hát az örök vártán, irigykedek madár láttán, és a fákra föl-fölnézek, mert álmaik égig érnek. . Akkora a magány súlya, akár egy mély kútba húzna, s úgy érzem a hiány terhét, mintha keresztet cipelnék. . Mindent tudni vélek rólad, elfogadlak vallatómnak, s kérdéseid tükrét nézve: lehetnék a társad végre. . |
A Négyágú Kiscsillag
.
A csodaszép csillagos égbolt távoli zugában szomorúan lógatta az orrát a négyágú, halvány fényű Kiscsillag. Egymagában szomorkodott, mivel minden csillag őt csúfolta halvány fénye és négy ága miatt.
Egy napon két csibész csillaggyerek befogta a Nagymedvét a Göncölszekér elé. Nagymedve szabadulni akart, s magával ragadta a szekeret, mely fékevesztetten közeledett az égbolton sétáló csillagok felé. Már-már elérte a legöregebb csillagot, amikor Kiscsillag félelmet nem ismerve felugrott a szekérre. Megzabolázta Nagymedvét, s még időben megállította a szekeret. Így megmentette az öreg Csillag Apó életét. S lássatok csodát! A négyágú csillag két ága fényesen felragyogott. Mindenki ámulva nézett rá, de még mindig nem barátkoztak vele.
Telt-múlt az idő, és egy nap a legnagyobb csillag súlyosan megbetegedett. Már az összes csillagtól segítséget kért, de senki sem volt olyan bátor, hogy alászálljon a Földre, és elhozza onnan azt a szál virágot, mely egyedüli gyógyír lehetett volna bajára.
Kiscsillag is hallotta a beteg könyörgő szavait. Nem tétovázott, azonnal útra kelt. Bejárta az egész földet. Járt Afrikában, Ázsiában, Amerikában. Végül Európa szívében, Szombathelyen pihent meg. Az ablakban álmodozó Dani észrevette a Kiscsillagot. Csodálkozva figyelte, hogy két ága milyen fényes. Megszólította, és barátkozni kezdtek. A csillagfiú elmesélte a földi gyermeknek, mennyire szeretne segíteni beteg társán, ám hiába járta be a Föld minden zegzugát, nem találta meg a keresett virágot. A fiú ekkor rámutatott az ablaka előtti bokorra, melyet ő ültetett. A bokron egyetlen virág nyílott. S akár hiszitek, akár nem, ez volt a keresett virág. A gyermek odament a bokorhoz, leszakította a virágot, s barátjának adta.
Kiscsillag azonnal visszatért az égboltra, s a virág segítségével meggyógyította beteg társát. Mindenki észrevette, hogy milyen meleg fénnyel világítja be környezetét. Dicsérték bátorságát, áldozatkészségét. Mindenki vele akart barátkozni. Ám hiába rajongták körül, hízelegtek neki, Kiscsillag nem feledkezett meg egyetlen igaz barátjáról. Minden este ragyogó csillagfényt küldött földi barátjának, az önzetlen kisfiúnak, és a világ négy égtájának.
Mórocz Dániel Tibor 7. osztályos diák
Szombathely, Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola
