Ezelőtt 20 évvel még bíztam a postában, de mára teljesen elment a bizodalmam tőlük. Húsz évvel ezelőtt olyan munkahelyen dolgoztam, ahol a fizetésem a postabankhoz ment, volt csekkfüzetem, amivel tudtam pénzt kivenni és befizetést teljesíteni. Princ Gábor idejében megbecsülte a posta az ügyfeleit, kétszer is kaptam a hűségemért a postabank által kiadott könyvet, az első a Kisherceg volt. Aztán szép lassan leáldozott a csillaga a postának is, én is munkahelyet változtattam, máshová utalták a fizetésem.
Mostanában a számítógép világában, már nem adok fel képeslapot, pénzt és levelet a postán, vagy csak igen ritkán. Párszor már megjártam velük, mert a levélfeladásnál mindig rám tukmálták, hogy ajánlva, vagy tértivevényesen adjam fel, de semmivel sem ért oda előbb a levél. A mai nap rájöttem, hogy micsoda uzsorás népnyúzó társaság lett a postából.
Egy versemet küldtem el egy pályázatra, és ezer forintot kellett feladnom rózsaszínű csekken a megjelenésért cserébe. Szinte megállt bennem az ütő, mikor a pénztároscsaj 1000 forint feladására 495 forintot legombolt tőlem feladási díj címén.
