A magyar himnusz új "jelbeszédes" feldolgozásban
.
.
A feltöltő megjegyzése:
Magyarország Himnusza újszerű feldolgozásban, nemcsak halláskárosultaknak.
Rúzsa Magdi és egy szál hegedűkíséret mellett,
a jelnyelvet népszerűsítő szépségkirálynő Weisz Fanni és egy "jelelő kórus" is közreműködik a felvételen.
.
.
*****************************************************
.
Magyarország himnusza
.
A Himnusz /„Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból”/ Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában. A költemény műfaja óda, azon belül himnusz. Keretes szerkezetű költemény.[1] A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a mongolok, törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. A képek erejét az ellentétek fokozzák. A vers végén a bűnök felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög. A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én.[2] A magyar nemzeti himnusz csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába. . | |||
.. |
.
A Himnusz szobra Budakeszin
.
.
2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.
.
Isten, áldd meg a magyart | Hányszor zengett ajkain |
Őseinket felhozád | Bújt az üldözött, s felé |
Értünk Kunság mezein | Vár állott, most kőhalom, |
Hajh, de bűneink miatt | Szánd meg Isten a magyart |
-
-
-
- (Cseke, 1823. január 22.)
-
-
.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
.
Forás: Wikipedia