Katonadalok
.
.
Majd ha egyszer vége lesz
A sok-sok szenvedésnek,
Nézzétek el a bakától,
Ha egy kicsit részeg!
||:Mert megszabadul a haláltól,
Sej, hazavisz az útja,
Kifelé áll a csatából,
A szekere rúdja!:||
Odahaza száz ölelő,
Száz édes csók várja.
S nem a hideg lövészárok
Lesz majd a párnája!
||:Nem fütyül a füle mellett,
Sej, csak az esti szellő!
Azt fütyüli, a csatában
Ő volt a legelső!:||
.
****************************************
.
Nyitva van a Százados Úr ablaka,
barna kislány sírva sétál alatta.
- Állj meg kislány, Érted dobog a szívem!
Nem tagadom, hogy igazán szeretlek!
- Nem állok meg a Százados Úr szavára,
nem vagyok a Százados Úr babája!
Van már nékem a századjába' közlegény,
kit nem adnék a Százados Úr magáért!
- Ha a közlegény elesik a csatába,
ki borul a barna kislány vállára?
- Ha elesik szálljon áldás porára, de
úgysem leszek a Százados Úr babája!
.
***********************************
.
Százados úr sejehaj százados úr ha felül a lovára,
visszatekint sejehaj visszatekint az elfáradt bakára.
Ugye fiú szép élet a katonaélet,
csak az baj sejehaj csak az a baj hogy nehéz a viselet.
Diófából sejehaj diófából nem csinálnak koporsót,
a bakának sejehaj a bakának nem írnak búcsúztatót.
Ágyúgolyó lesz annak a búcsúztatója,
barna kislány sejehaj barna kislány lesz a megsiratója.
.
