Eskű szegő lettem, avagy jutalom a találékonyságért

.

Két-három hete már annak, hogy szőrén-szálán eltünt a nejem recés kis kése. Talán elnyelte a ház, vagy netán véletlenségből ki lett öntve a kukával a szemétledobóba. Tűvé tettük az egész házat, a mama is sokat imádkozott érte. Pénzt is igért a szent Antalnak, de hiába, mintha a föld nyelte volna el. Ma megtört a jég, amikor lehajoltam a konyhában egy leesett kenyérdarabért, megpillantottam a piros nyelű kezes kiskést, minek hiányában a páromat már szinte a depresszió kerülgette. A két lábú asztalt a falhoz rögzítő konzolon akadt fenn a fránya szerszám. Jutalmat próbáltam kicsikarni érte, a mamától a szent Antalnak szánt összeget, a páromtól pedig annyi szelvényre suskát, amennyivel be tudnék nevezni számsorsolás pályázatra a skandi lottón. De aztán lemondtam a piszkos anyyagiakról, mert az az öröm és ujjongás mindenféle jutalékot felül múlt, amint átnyújtottam a lába kelt eszközt. A mamának is nagyon feldobódott hangulata támadt, meglepetést tudott még nekem is okozni. Eszébe jutott egy régi nóta. Egy olyan nóta amit még sosem hallottam. Mikor elkezdte a refrént, hogy "Eskű szegő lettem" meglepetésemben csak hüledeztem. Első dolgom volt, hogy rákeresek a neten.

.

.

Édesanyám imakönyve

.

Amikor az édesanyám imakönyvét utoljára kérte,
Megfogadtam ágya előtt, a jó Istent könyörögve kérve.
Megfogadtam néki, esküt tettem rája,
Józan ember lesz belőlem, akkor is ha két szemét lezárja.

Aztán jött egy csalfa asszony, aki engem belevitt a bűnbe.
Megtanultam az éjszakát átmulatni a cigányra dűlve.
/:Eskü szegő lettem, szép asszony bolondja,
Így jár aki éjjel mulat, nappal meg a Miatyánkot mondja.:/