.
Csík két részben
.
.
Tegnap a cudar időjárás sem vette kedvünket, sok zenerajongóval egyetemben megtekintettük a Csík zenekar 25 éves jubileumi koncertjét a Sportházban. Kétfélidős zenei menyországban volt részünk, ahol az első félidőben a kecskeméti Vivace Kamarazenekarral játszottak közösen, felváltva Kodályt (Magyar rondó), Beethovent (Holdfény-szonáta) és más komolyzenei klasszikusokat, megszínezve mindezt népzenei, ám kamarazenekarra átdolgozott darabbal. A zenekar célul tűzte ki, és megteremtette az átjárhatóságot a különböző stílusú zenék és a hagyományos népzene között. Merített az alternatív zenekarok rádióbarát remekeiből (Kispál és a Borz, Quimby), páratlanul párosított bluesballadákat például széki népzenéhez (Hobo Blues Band), de említhetnénk a beatzene hőskorából leporolt dalokat is (Illés: Kugli), mely ízléses elegyet alkotott a délszláv népzenével. Mondhatjuk, hogy a különféle zenei ötvözésekkel egy új, a crossover zenei stílust képviselik. Játszották a Búza, búza, de szép tábla búza..., majd Kodály Magyar Rondóját, amely ezt a népzenei témát fejti ki. Benne volt a műsorban - Barcza Zsolt cimbalmos ötlete alapján - egy hajnali dal Kalotaszegről, összefonódva Beethoven Holdfény szonátájával.
.
Csík János dalolás közben. - Kép a Nyugat.hu-ról
.
Szünet után a második felvonásban jött a "lassú magyar", a "ritka és a sűrű magyar", ahogy Csík János mondotta. Minden dalt és zenei blokkot bevezetett, hogy honnan származik, kik játsszák, kinek a gyűjtése és csak utána kezdett muzsikálni. Játszottak dalokat Magyarország sok tájáról, de voltak kalotaszegi, széki és erdélyi dallamok is. Szemünk előtt láttuk az aprócska falut, ahol népi zenészek húzzák finoman a "ritka magyart" a nemességnek, majd a falu borgőzös népének a "sűrű magyart" a csárdást.
A komolyzene és népdalok után aztán jöttek azok a dalok amit mindenki nagyon várt. Ilyen például a Széki Hobo (Viharban születtem) - az igazságokat soroló Közép-Európai Hobo Blues keverve széki muzsikával, vagy A kugli az Illés zenekartól, amely már a 60-as évek végén beillesztette zenéjébe nagy bátran és sikerrel a délszláv muzsikát. Nem maradhatott ki a hosszú füttyszóval kezdődő Kispál dal a Csillag vagy fecske és a De szeretnék én is hej jó sokáig élni. Presser Gábortól játszották a törődés dalát a Te majd kézenfogsz és hazavezetsz címmel. Legvégül jött a ráadás dal a Most múlik pontosan ...
.
Csík zenekar - Széki Hobo (Viharban születtem)
.
.
Hobo (Földes László) - Viharban születtem
/Z.szöveg/
.
Viharban születtem, jó időre várok
Hosszú útra mentem, de itt közel járok
Átok ült apámon, egy fán lógott vele
Utolsó reménye, a koldusok hercege
Mohácson meleg volt, Világoson sötét
Aradon úgy féltem, megléptem mielébb
A Balaton mellé stoppal jártam sokat
Szárszón nem nyaraltam, jön a tehervonat
Viharban születtem, világ végén alszom
Ne bántsatok engem, mert én nem haragszom
.
.
Csik zenekar /Mezőségi tánc/ - Most múlik pontosan
.
.
Szabó Attila - hegedű,
Csík János - hegedű,
Barcza Zsolt - harmonika,
Majorosi Marianna - ének,
Kunos Tamás - brácsa,
Bartók József - bőgő
Most múlik pontosan,
Engedem hadd menjen,
szaladjon kifelé belőlem
gondoltam egyetlen.
Nem vagy itt jó helyen,
nem vagy való nekem.
Villámlik mennydörög,
ez tényleg szerelem.
Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár,
tátongó szívében szögesdrót,
csőrében szalmaszál.
Magamat ringatom,
míg ő landol egy almafán,
az Isten kertjében
almabort inhalál.
Vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.
Azóta szüntelen
őt látom mindenhol.
Meredten nézek a távolba,
otthonom kőpokol.
Szilánkos mennyország,
folyékony torz tükör.
Szentjánosbogarak
fényében tündököl.
Egy indián lidérc kísért itt bennem.
Szemhéjain rozsdás szemfedő.
A tükrökön túl, fenn a fellegekben
furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő.