Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között.

.

Kép a Körmend.hu oldalról

.

Kép a Vaskarika oldaláról

.

Körmenden is kiállta a próbát a kiskirályné, így a táncos lányok jutalommal a zsebükben, énekelve indulhattak a templom előtti térre, hogy aztán a legényekkel együtt ropják még az érdeklődők örömére."

.

******************************************************

.

A pünkösdi királynéjárás dunántúli változataiban a szereplők lányok voltak. A szokás lényege a következő: többnyire négy lány házról házra vezetett egy kisebbet, a pünkösdi királynét. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút viselt, a karján pedig virágszirmokkal {7-180.} teli kosarat vitt. Házról házra jártak. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítettek ki baldachin módjára, vagy fátyollal borították be. Éneklés közben mozdulatlanul álltak, vagy lassan körbejárták a királynét. Az ének végeztével többnyire a következő mondóka kíséretében magasra emelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Gyakran háromszor is megismételték a felemelését (Tátrai 1977).

.

Ha valaki nem szívesen látta őket, gyorsan leguggoltatták a kiskirálynőt, hogy a gazdasszonynak ne nőjön meg a kendere.

Vas megyében a jellegzetes szövegváltozat az alábbi:

.

.

.

Mi-mi-ma-ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
holnap lészen, holnap lészen a második napja.
András, pajtás, jól megfogd lovadnak
bokrétás száját,
zabláját.
ne tipossa, ne tapossa a pünkösdi rózsát!
Adjon Isten lassú esőt,
mossa össze mind a kettőt!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!

(Galgahévíz, Pest m.; MNT II. 196. sz.)

.

A fenti részletek forrása: Magyar Néprajz VII.

.

**************************************************

.

Ghymes együttes - Pünkösdre

/Dalszöveg/

.