VALAKI
.
A nejem a napokban Mülleres ajándékcsomagot nyert a helyi tévében. Mondogatta is, hogy valaki elmehetne a cuccért. Mivel ma éppen arra vitt az utam, végre én is lehettem valaki. Megálltam a székház előtt és próbáltam bebocsájtást nyerni az épületbe, de sajnos a kilincset nem tudtam elfordítani. Az épület több intézménynek is otthont ad, így csak a kaputelefonon megadott számokat megnyomva belülről nyitják elektromosan az ajtót. Ahogy vénülök és a szemem is romlik, rossz számokat ütöttem be nagy igyekezetemben, közben mögém állt egy fiatalember is. Nagyon mellé nyúltam, természetesen nem engedtek be. Sűrű bocsánat kérések közepette az ismerősnek tűnő fiatalembert tisztelettudóan magam elé engedtem, aki két pöttyintés után csak annyit mondott: Krisztián. És már nyílt is az ajtó. Előzékenyen betessékelt, és amíg én azon tanakodtam, hogy ki lehet ez a sportos mozgású fiatalember, addigra nár az első lépcsőforduló után szem elől tévesztettem.
.. | Otthon aztán fény derült a titokra, mikor az egyik desszertes dobozt feknyítottuk. A dobozban volt egy bónusz cd is, ami komolyzenei és híres opera felvételeket tartalmazott, de engem inkább a rücskös csokibevonatú bonbonok érdekeltek. Ilyen finom pálinka töltelékes édességet még nem ettem, ajánlani tudom mindenkinek a borzaska memorit. Ezentúl gyógyszerként fogom alkalmazni, mivel memória fokozó hatást fejtett ki nálam. A második desszert után beugrott a sportos fiatalember képe, aki nem olyan régen olimpiai aranyérmet szerzett városunknak és az országnak. |
A nejem is csettintett egyet, mikor megadtam a jó választ.
De azért öreg, ne feledd, hogy Te is vagy VALAKI!
.
.
***************************************************
.
Pars Krisztiánról a fotó: ***innen***.
Pars Krisztián kalapáccsal