.
Előtte leellenőriztük pár darab gyümölcsfánkat, milyen termésre számíthatunk. Tavaly egyáltalán nem volt szilva a fán, de az idén jó termés várható. Ugyanígy lesz bőven őszibarack, de sajnos a fiatal sárgabarackfán nem lesz termés. Ráadásul az almafát valami vadállat megtépázta, lelegelte, letördelte az ágait. A tavaly ültetett cseresznyefán beérett pár ropogós szemecske, finom volt bizony. A szőlőkötözéssel hamar végeztünk, mert nincs sok tőkénk. Sokkal több energiát kellett belefektetnem a szomszédos telekről magról kelt, vagy gyökérről hajtott akácfák kiírtására. Ráadásul bökős tüskéi többször is megsebezték a tenyerem még kesztyűn keresztűl is. Elhajtottam a fiatal fákat a földig, a vékonyabbakhoz elég vol a bugylibicskám, de a vastagabb szárúakhoz fejszét is be kellett vetnem. Összehordás után mutatós halom lett belőle. | . |  |
Mire mindennel elvégeztünk a nap is lekapott bennünket rendesen. A forró autót ki kellett szellőztetni. Jó szolgálatot tett a klímaberendezés, nélküle már el sem tudnám képzelni az autózást közel harminc fok körüli hőmérsékleten.
 | . | Félúton megálltunk a rumi fagylaltozóban elnyalni egy háromgombócos fagylaltot. Felüdülésként hatott árnyékban történő elfogyasztása. Aztán hazafelé menet furcsa ciripelő hangra lettünk figyelmesek, mintha tücsök bújt volna meg a kesztyűtartóban. A jobboldalról jött a hang, de nem tudtuk megfejteni a pontos helyét. Gyanakodtunk futóműre, vagy féktárcsa zörejre, de akár a motorházból is jöhetett. Lekapcsoltam a klímát, akkor is hallatszott az egyre erősödő ciripelés. Már azon voltam, hogy megállás után belehallgatunk a motortérbe, mikor támadt még egy végső ötletem. |
.
