Az idén most voltam először Egervölgyön, a hét legmelegebb napján. Mindent rendben találtam, szépen virágoznak a gyümölcsfák a hegyen. A pár tő szőlőmet megmetszettem, vakondtúrásokat elgereblyéztem, hamarosan lehet füvet nyírni, az esősre fordult időjárás meg fogja tenni a hatását. Egy őz tőlem húsz méterre sétált át telken, a szomszédos akácos szélén megállt, visszanézett, mintha csak azt várta volna, hogy fényképezzem le. Meg is tettem volna, ha lett volna nálam pattogatott kukorica, mert akkor míg csemegézik előkotorhattam volna a gépem. Így egy délceg őzike helyett, csak egy parasztszekérrel és köcsögfával szolgálhatok, amik az egervölgyi főutcán állítottak meg.
.
.
.
