"Hogy is kezdjem el, ami elmondhatatlan, hogy is mondjam el?
Amiért érdemes volt megszületni tán, s meghalni sem nagyon nagy
Áldozat talán: Ki érti meg?"

Napok óta agyalok azon, mit is írjak a blogomba a mai napon.

Színes történettel, vagy eposszal kezdjem e posztot?

Tanácstalan vagyok, pedig a gépem készenlétben áll a betűvetésre.

.

.

Akkor neki állok a rettentő feladatnak.

Írok addig, míg le nem fárasztom a billentyűsor akkordjait.

Rá kellett jönnöm, sajmos egyedül nem megy eme fárasztó feladat. Kénytelen, kelletlen segítségre kellett szorulnom.

Kettecskén sokkal többre megyünk, - hogyha belegondolok - mintha el sem kezdtük volna.

.

.

.