"Hogy is kezdjem el, ami elmondhatatlan, hogy is mondjam el?
Amiért érdemes volt megszületni tán, s meghalni sem nagyon nagy
Áldozat talán: Ki érti meg?"
Napok óta agyalok azon, mit is írjak a blogomba a mai napon.
Színes történettel, vagy eposszal kezdjem e posztot?
Tanácstalan vagyok, pedig a gépem készenlétben áll a betűvetésre.
.
.
Akkor neki állok a rettentő feladatnak.
Írok addig, míg le nem fárasztom a billentyűsor akkordjait.
Rá kellett jönnöm, sajmos egyedül nem megy eme fárasztó feladat. Kénytelen, kelletlen segítségre kellett szorulnom.
Kettecskén sokkal többre megyünk, - hogyha belegondolok - mintha el sem kezdtük volna.
.
.
.