.
Mostanában alig, alig volt munkám. Néha beesett egy, egy kóbor kamion, amit le kellett pakolni, de különösebb meló nem volt. Szabadságot és szabadnapot kellett kivennem az utóbbi időben. De most beugrott egy hetes meló. Körmenden egy faüzemben új üzemcsarnok épül, ahol a munka dandárja rám vár. Lehet, hogy még egy héttel tovább tart a munka a tervezettnél, az csak nekem jó. Több lesz a borítékban.
.
.
.
.
.
A postás a Holdon, minket figyel folyton,
Öltözéke nejlon és kőportörmelék.
Én a műhelyemben lakom, a galaxist bámulom-ámulom,
Hogy engem ki néz, nem tudom, hogy a postás az, azt titkolom.
Refr.
Ne nézzen engem senki így, ne tudja, én mit gondolok,
Ne gondolja, hogy nem tudom, hogy nem érdekel.
Hát de ne nézzen engem senki így, ne tudja, én mit gondolok,
Ne gondolja, hogy nem tudom, hogy nem érdekel.
Postás a Holdon, a Holdon
Én virágot árulok, de szeretni nem tudok, bámulok,
De ha szépet kértek, adhatok, a postásnak ingyen adok.
.
Tudósítás egy újra épült faluról, Ölbőről
.
 | . | Az ölbőiek büszkén vallják őseiknek a besenyőket, akik valaha a környékbeli erdőben éltek. A 150 éves török uralom után egy templom és négy ház volt a leendő ölbő magva. Ehhez sorakoztak később a környékről összegyűlt „pörkölt ölbőiek" (markáns arcvonásuk, barna képük, sötét színű hajuk miatt „csúfolták" így az ölbőieket) a vályogból döngölt, zsúptetejű házai. Szegény falu volt Ölbő. Az 1900-as évek statisztikája szerint a falu 60 százaléka cselédként dolgozott a környékbeli uraságoknál, a bárónál, vagy az egyház birtokán. Hitelből éltek. Az aratás utáni gabona ősz végére elfogyott, ilyenkor a Reichard malomba mentek lisztet "kunyerálni" öt-tíz kilónként hordták haza az életet jelentő kenyér „alapanyagát", hogy majd csépléskor visszaadják. A faluban majdnem mindennapos vendég volt a dobszó. Nem, nem a napi eseményeket, híreket, s egyéb tudnivalókat közölték a lakókkal, hanem, hogy ki nem tud fizetni, és maradék vagyonát kinek árverezik el. Az 1920-as években a falu sok dolgos kezű férfija vett vándorbotot a kezébe, hogy külföldön próbáljon szerencsét, mert az óhazában az ezeréves büszke Magyarországon nem talált munkát. 1942-ben a község házainak 80 százaléka vályogból épült zsúpfedeles ház volt. A parasztok jó része arra kuporgatta pénzét hogy házát tűzkár ellen biztosítsa. Később egymás után lobbantak fel a szalmatetők. A vöröskakas most az embert szolgálta, aki saját házát gyújtotta fel a biztosítási díjért. Mert élni kellett. | |
.
.
A nappapa 1889-ben született és 1973-ban hunyt el.
.
...
.
Annak története van, miként került hozzám Pintér László fafaragó művész alkotása, melyen a nagypapámat mintázta meg.
Az 1960-as években újságíró járt abban a faluban ahol laktunk, a falu eredetéről, múltjáról és jelenéről írt cikket. Többek között a nagypapámat is ajánlották interjúalanynak, mert nagyon otthon volt ebben a témában. A nagypapát, ahogy bejött az udvarból, lefényképezte a fotós a falióra alatt, még a sőgöt sem engedte levenni a fejéről. Ezt az újságcikket eltettük, később másoltattunk belőle több példányt és minden családtag kapott belőle. Ezt a kortörténeti újságcikket a mai napig őrzöm fiókom mélyén.
A lényeg, hogy a bátyámék jó ismeretségben voltak a mester úrral és a kép alapján megfaragtatták vele a nappapát (mert mi így szólítottuk a papát) és karácsonyi ajándékként elhozták hozzánk. Ennél szebb ajándékot el sem tudtam volna képzelni, nekem többet ért mindenféle kincsnél. Végül az is kiderült, hogy a nejem megbízásából készült ez a fafaragás.
Már több mint tíz éve fenn a nagypapa a hallban, az ajtó fölött.
.
.
.
Nem olyan régen adták át a Szent Márk templom körül elterülő szépen felújított főteret Rábasömjénben. A tér keleti oldalán a Vadvári család lakótelkének utcafrontra eső kis szakaszán állították fel Mindszenty József, az egykori esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, az anyaszentegyház bíborosa tölgyfából faragott közel életnagyságú szobrát.
.
.
.
Fotó: Benkő Sándor
.
.
.
.
Delhusa Gjon - Gyertyák a síron
/Zeneszöveg/
.
.
.
A képre kattintva meghallgathatod a dalt:
.
.
/Zeneszöveg/
1. Míg fiatal volt, az út őt is hívta
Mágnes volt az ismeretlen táj
Néhány gyors év alatt gyakran elhaladt
vagy autóstoppal elment a 34-es mellett
R Hogyha arra lenne dolgod, nézd az út jobb oldalát,
és a 34-es kőnél mindig van virág
2. Ha torkig volt a meg nem szűnő zajjal,
ha tavasz volt, ha forró volt a nyár,
Amint volt rá alkalom, szombat hajnalon
ő is sokszor elment a 34-es mellett
R.
3. Felnőtt és egy autót vett,
és felvette, aki az út széléről integetett
Családja volt, de nem feledte,
ő is járt így gyakran erre
A szép időkre mindig büszkén emlékezett
4. A reggel most is fényes volt ,mint máskor
Korán kelt, járatta a motort
Kávézott hamar, elűzte az álmot,
és gyorsan elköszönt, mert sürgős dolga volt
5. Egy dalt dúdolt, már nem hallhatja senki,
ha véletlen pont szembejött vele
és többé már sosem fog arra menni,
mert mindörökre elment a 34-es mellett
.
A csukott ablakon a telehold beragyog, | |
| ................................ Joepapes |
.
.
Ma kirakodóvásár volt nálunk a Haladás sportpálya udvarán. Busszal mentünk, hogy a sajtostejfölös lángos után tudjunk inni forralt bort, vöröset és fehéret váltogatva. Sikerült is rendesen vásárolni, mindent ami kellett. Én kaptam egy márkás téliesített béleltfarmert. Vettem fekete macska sorsjegyeket, ezresért 6 darabot kaptam, én téptem le a széleit, a párom bontotta szét és mérgelődött, hogy mind fekete macska volt a beljesében. A kedves galambomat az alábbi játék kutyával sikerült megvígasztalnom. A kutya elemes, előre hátra szaladgál közben ugat és villogtatja a szemeit, nem csak akkor, ha macskát lát.
.
.
Otthon elindítottuk, de kis idő múlva a jobbik szemére nem világított. Zárás előtt negyed órával történt mindez. Mentünk vissza kocsival, de már nem sok bizodalmunk volt a cseréhez, mert pakoltak össze az árusok. Csak körülbelül tudtuk, hogy merre felé vettük, egyszer csak kutyaugatásra lettünk figyelmesek. Hála Istennek rátaláltunk az árusra és a zsákjából előhalászott egy cseredarabot a számunkra. A párommal madarat lehetett volna fogatni örömében.
.
.
Az este már előszületésnapot tartottam a Murphy's Mojo Clubban, ahol a Nyugatrádió "Élesztő" című műsorának buliján vettünk részt a nejemmel, mint törzshallgatók. Ide jegyet venni nem lehetett csak a rádióban nyerni. Gerendás Péter koncertjével kezdődött a zártkörű buli, melyen a zenész két gyermeke is muzsikált. A doboknál Gerendás Dani, az elektromos orgonánál Gerendás Hanna, aki játszott még fuvolán is. Nagyon jól éreztük magunkat, köszönet az Élesztő csapatának és Gerendás Péternek meg a zenekarának.
.
.. 
Regős Róbert felmutatta a grafikát Gerendás Péternek, aki angolul is köszöntött, majd eljátszották a Happy Birthday-t
.
.
.
,