olajozottvillam

Saját kép - Gonoszűző

.

A csilláron lógó, gyöngyfüzéreken rögzített, papírhajtogatásos technológiával készült "gonoszűzőt" a nejem alkotta kézügyesség fejlesztő tréningen.

.

Márai Sándor szerint az olaszrizling simaságán érzik, ég a latinos műveltség és szőlőkultúra, Pannónia pallérozottsága. A Rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság, az ember úgy issza, mint amikor rokonokkal beszél.

.

Forrás: ***VN***

	Megadott szavak - gyökér, lelomboz,	. ketyere
...............		Ha le vagy teljesen lombozódva, mert megöl a bagó a cigaretta, leszokáshoz ne költs ketyerére, én esküszöm a kálmosgyökérre. Nehogy azt hidd, hogy ez vicc, Leszoksz hamar mint a sicc!.
	Joepapes

.

******************************************

.

A kálmosgyökér annak is segít, aki le szeretne szokni a dohányzásról.

Naponta többször egy-két szem gyökeret lassan rágjon szét, és meg lesz az eredmény.

.

.

.

A dal itt meghallgatható:

.

Csík Zenekar - Tartsd magad nemzetem!

.

„Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak.
Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy harmónia, amiben mind egyek lehetünk.

Akkor mondjuk, majd csak igazán: ÖRVENDJEN AZ EGÉSZ VILÁG!” (Kodály Zoltán)

.

Három évvel ezelőtt hozott törvényt az Országgyűlés arról, hogy június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjának nyilvánítja. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium idén megfejelte mindezt egy hivatalos dallal is, amiben nem csak tehetségkutatókból ismert énekesek - Antal Tímea, Bencsik Tamara, Baricz Gergő és Kállay-Saunders András -, de Csizmadia Anna népdalénekesnő és Gergely Éva is fejhallgatót öltenek, hogy a Magyar Rádió gyermekkórusával együtt énekeljék: „álmodtam egy barackfáról.” A dal zeneszerzője az egykori Back II Black szaxofonistája, Bársony Bálint.

.

.

Az Összetartozás Dala: Barackfa

.

Álmodtam egy barackfáról, ami alatt mindenki táncol
Veled álltam egy hatalmas körben, a puha fűben, egy harmatos réten
Kezeink összeérnek, talpaink egymásra lépnek
Szemünkben a boldogság fénye ég
Állj be te is a körbe! Táncolj, ahogy hajt a véred,
érezd, hogy a föld szíve dobban veled, mert mind egyek vagyunk
Érik már a barack, áldott föld gyümölcse

.

.

Saját kép: Pamacsok

.

************************************************

.

.

Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren.

Szállj, szállj felhő,
pamacsos,
hullj le, te zápor
aranyos,
hullj le, te zápor,
égi virágpor,
égen nyíló bodzavirágból.

.

.

.

.

 Szép rózsám van Székelyföldön,
az Isten is nekem szánta.
Húsz év óta a sóhajtásom
szerető szívébe zárja.

/:A szoknyája libben-lobban,
én Őérte de megszenvedtem!
Végre a szívemre zárom
a régi határon.:/

Útnak indul a honvédszázad,
Horthy Miklós katonája.
Erdélyország, a tündérország
a fiait hazavárja.

/:Szöges bakancs kippen-koppan,
a szívünk meg dibben-dobban.
Bémegyünk mi a Mennyországba,
Kincses Kolozsvárba!:/

.

A tegnapi ebéd utáni fagyizást követően már nem indultunk sehova sem. Arra gondoltam, amennyiben nem autózunk, meg kellene bontani egy üveg bort, hisz' megérdemlem, elég sok buborékos vizet elfogyasztottam a héten. Meg azért is, mert egészséges. Orvosi berkekből hallottam, hogy ebéd után ajánlatos benyakalni belőle egy-két pohárkával, tisztítólag hat az erekre és kezeli a memóriát. Benéztem a szekrény aljába, ahol katonás rendben sorakoztak a szeszes italok. Elsőre egy száraz vörösboros palack került a kezem ügyébe, de a párom inkább édesbort szeretett volna, ezért kotortam tovább. Keresgélés közben találkoztam pecsenye- és félédes borokkal, aztán kirántottam egy Dankó édes vörösbort. Legyen meg a párom akarata, máris tekercseltem befelére a dugóhuzót.

Ha már az édesnél tartunk, a rádiót is áttekercseltem a Dankórádió adására, és így nótaszóra iszogattuk a nótakirály italát. Hamarosan következett egy ropogós Dankó nóta; a Pattogatott kukorica. Aki nem ismerné, annak elárulom, hogy arra aztán lehet ám mulatni, és ropni a táncot. Íme a szövege:

.

Aztán iszogatás közben szebbnél szebb dalokat játszott a rádió. Egy igazi pünkösdi dalra vágytam, mert nem lehet hagyni Pünkösdöt a nótája és rózsája nélkül.

Vártam, a ***Piros Pünkösd napján imádkoztam érted*** című dalt. Az nem jött, de helyette egy még szebb, régi emlékeket felidéző dal következett a: Valahol egy kisfaluban nem nyílnak már a pünkösdi rózsák.

A pünkösdi rózsákat én fényképeztem és hozzá illő szép dalt pedig a rádió közvetített mellé.

.

.

.

.

Bokor János - Valahol egy kis faluban ...

.

Valahol egy kis faluban nem nyílnak már a pünkösdi rózsák.
Valahol egy ablak alatt elnémultak a szerelmes nóták.
Valahol egy csöndes utcán, szomorúan álmodozva járok,
Ne tudja meg soha senki, hogy még mindig valakire várok.

Valamikor boldog voltam, ha pünkösdi rózsát láttam nyílni.
Valamikor örömkönnyet tudtam én a rózsák között sírni.
Valamikor nem gondoltam, hogy én egyszer itt maradok árván,
Hogy énnékem nem nyílik már soha virág a pünkösdi rózsán.

.

Balinkó Bimbikéje

.

Egy napon Bimbike a padlón csemegézett, mikor mezítláb bejött a konyhába Balinkó. A madár egyből kiszúrta és csecsebogyónak nézte a kisújjának körmét. amibe sebtiben belecsípett, mikor a fiú hátra lépett akkor a papagáj elslasszézott oldalra és a másik lábán lévő körmöt spécízte ki magának. Különös tánc vette kezdetét, amit fel kellett volna venni videóra.

Nagyon sokáig együtt élt a család a Bimbikével, a mama megtanította beszélni, persze csak egy két szót mondott, de nagyon jókat derültek rajta. Aztán egyszer csak vendégek jöttek, és őket is lenyűgözte Bimbike tudománya. A nagyszobában a szekrényről Balinkó kinyújtott kezére és vállára szállt. Mindenki játszani akart vele, de egyszer véletlenül a játékos madár eltéveszthette az irányt, mert a nyitva lévő erkélyajtón, huss, elszelelt.
Sokáig néztek Bimbike után, várták, hogy egy forduló után vissza száll a szobába. Talán a szemébe tűző napsugarak vakíthatták el, tájékozódási képességét megzavarva, a család kedvence nem tért többé vissza. Hiába keresték a fűben a fákon, nyomára nem akadt egyikőjük sem.
Pünkösd másnapja volt. Az estharangszó után, a lakótelep parkolója lassan sötétségbe öltözött. A vendégek is rég elmentek és egyszer csak megszólalt Balinkó:
- Ugye apa a Bimbike, most a szemközti ház egyik lakásába kér bebocsájtást, hogy ott is örömet szerezzen a család tagjainak?!
- Fiam, megelőztél, én is ezt akartam Neked mondani! - Mondta a ház ura, közben egy könnycseppet morzsolt el a szeme sarkában.

/Joepapes/

Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között.

.

Kép a Körmend.hu oldalról

.

Kép a Vaskarika oldaláról

.

Körmenden is kiállta a próbát a kiskirályné, így a táncos lányok jutalommal a zsebükben, énekelve indulhattak a templom előtti térre, hogy aztán a legényekkel együtt ropják még az érdeklődők örömére."

.

******************************************************

.

A pünkösdi királynéjárás dunántúli változataiban a szereplők lányok voltak. A szokás lényege a következő: többnyire négy lány házról házra vezetett egy kisebbet, a pünkösdi királynét. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút viselt, a karján pedig virágszirmokkal {7-180.} teli kosarat vitt. Házról házra jártak. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítettek ki baldachin módjára, vagy fátyollal borították be. Éneklés közben mozdulatlanul álltak, vagy lassan körbejárták a királynét. Az ének végeztével többnyire a következő mondóka kíséretében magasra emelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Gyakran háromszor is megismételték a felemelését (Tátrai 1977).

.

Ha valaki nem szívesen látta őket, gyorsan leguggoltatták a kiskirálynőt, hogy a gazdasszonynak ne nőjön meg a kendere.

Vas megyében a jellegzetes szövegváltozat az alábbi:

.

.

.

Mi-mi-ma-ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
holnap lészen, holnap lészen a második napja.
András, pajtás, jól megfogd lovadnak
bokrétás száját,
zabláját.
ne tipossa, ne tapossa a pünkösdi rózsát!
Adjon Isten lassú esőt,
mossa össze mind a kettőt!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!

(Galgahévíz, Pest m.; MNT II. 196. sz.)

.

A fenti részletek forrása: Magyar Néprajz VII.

.

**************************************************

.

Ghymes együttes - Pünkösdre

/Dalszöveg/

.